Az

Az

2016. július 24., vasárnap

Még egy kis pasztell - nyár stílusú tervek

A nyári szabi alatt végre volt lehetőségem és időm egy kicsit tobzódni olyan műsorokon, ahol külföldi tervezők lakásokat vagy egyes szobákat újítanak fel. Van, aki színpalettával dolgozik, van, aki jobban meghallgatja a tulajdonosok igényeit,  és van, aki legtöbbször ugyanarra a sémára épít. Ez utóbbiak közé tartozik egy hölgy, aki természetesen szintén figyelembe veszi a felmerülő kívánságokat, és a végeredmény gyönyörű, de minden esetben a luxust, fényűzést, csillogást csempészi be: fénylő brokátok, rengeteg tükör és üveg, kristálycsillárok garmadája képében. 

Természetes, hogy mindenki megérdemli a legjobbat. Értelemszerűen kell a szépség és a kellem, és miért ne lóghatna otthon bárkinek kristálycsillárja az étkezőasztal fölé? Volt azonban egy olyan érzésem, hogy a leendő tulajdonosok többsége az első ámulatok és örömök után mégsem fogja jól érezni magát hosszú távon ezekben a szobákban... A látott jelenetek alapján még erősebb bennem a meggyőződés, hogy egy helyiséget nem lehet a lakójától külön kezelve berendezni. Lehet bármilyen szép az a türkizkék arany színnel párosítva, csilloghat ezer kristályváza és hófehér porcelándísz, ha az, aki benne él, például sosem venné magára ezeket az árnyalatokat, mert ruhában és kiegészítőkben idegenkedik tőle. Miért kedvelné jobban akkor egy kanapén, amin nap mint nap ül?

Én is tudom már, hogy egy korábbi lakhelyemen a sárga fal hiba volt (akkor is, ha ez volt az egyetlen szín, amit festeni engedtek), a fűzöld kanapé és borvörös szőnyeg úgyszintén. Lehet, hogy meleg volt és látványra elfogadható, de közel sem az enyém. Mindig idegen voltam benne.

Az utóbbi időszak otthoni festegetései és tervezgetései után az körvonalazódik, hogy  leendő Otthonomban nagy szerepe lesz a fehérnek és a mentás árnyalatoknak, egy kis türkizzel és rózsaszínnel, kevés pasztell-lilával és talán egy csöppnyi naranccsal... 
Hangulatokat, színeket, formákat és anyagokat gyűjtögetek, hogy minél jobban magam elé tudjam képzelni, tovább tudjam formálni, mi az, amit szeretnék. Ebben segítenek az alábbi összeállítások, amelyeket az elmúlt hónapokban készítettem:

... az előszobába


 
... a nappali sarkába


... dolgozósarok gyanánt


... a hálószobába


Kicsit olyan ez, mint egy vizuális bevásárlólista :) 
Ha nem is egészen így lesz, mindenképpen inspirálnak :)

2016. július 22., péntek

Nyár, színek, Sencor Pastels

... avagy hogy lehet örülni egy új vízforralónak?! :)

Több, mint egy hónap eltelt - elég eseménydús időszak, jövés-menéssel, érzelmi hullámzásokkal, kisebb alkotásokkal (befejezettek és félig befejezettek - ezeket később mutatom), nagyobb munkákkal, immár a nyári szabadság közepén.  

A kikapcsolódás a feltöltődés mellett lehetőséget ad egy kis számvetésre, hogy azzal foglalkozzunk, ami a legfontosabb az életben (a család :) ), és hogy végiggondoljuk, mit szeretnénk valójában az élettől, mire vágyunk, és mennyit vagyunk hajlandók tenni érte.

A szabi előtti kapkodásban kezdtem elveszíteni az energiát, de az utolsó munkával töltött nap végén sikerült elintéznem valamit, ami szó szerint egy kis színt hozott a szürke hétköznapok után, és újra rádöbbentett, mennyire fontosak az apró örömök :) 

A kiváltó ok elég prózai, elromlott ugyanis a vízforralóm. Egy ideig nem is pótoltam, de mivel hetekre vendégeim jönnek, nem halogathattam tovább az új beszerzését. A boltba érve azonnal megakadt a szemem a Sencor márka újabb termékcsaládján, amely a Pastels névre hallgat, konyhai eszközök és robotgépek csodás árnyalatú darabjait foglalja magában.

Forrás: pastels.sencor.hu

Eleve imádom a pasztell árnyalatokat, szeretem, ha szép színek vesznek körül, és köztük van a jelenlegi kedvencem is, így nem is volt kérdés, hogy ezek közül fogok választani.

Méghozzá őt:

Forrás: pastels.sencor.hu
Hát persze, hogy menta :)
Egyetlen egy volt belőle az üzletben.
Nem is kérdés, hogy rám várt :)

Amikor épp forral, gyönyörű kékeslila fénnyel ragyog az oldala, bevallom, első alkalommal a konyhai lámpát lekapcsolva gyönyörködtem benne - mert miért ne? :D És miközben eltöltött a nevetés, és néhány pillanatra elfeledtem minden gondomat, újra feléledt bennem a vágy a rendezkedésre, a harmonizáló dolgok kutatására és gyűjtögetésére, majdani otthonom képzeletbeli színezgetésére...

***

Tegnap, a Balatonról hazajövet, miközben a vonatablakból az elsuhanó fákat és hegyeket figyelte, a kislányom azt kérdezte: "Hogy színezték ki a tájat?"
Mielőtt valamilyen költői képpel válaszolhattam volna, megelőzött egy tudományos replika: a színérzet a retinánkra érkező fény idegrendszeri válasza...

Én ezt úgy fordítanám: amikor a szemünk ébren álmodik, színesben látja a világot :)

Forrás: www.lovethispic.com




2016. június 12., vasárnap

Babaágy projekt - IKEA DUKTIG hack

Tegnap délután újra lett egy kis szabadidőm, hogy nekiálljak festegetni. Régóta terveztem, hogy a kislányom IKEA-s játék babaágyát átfessem eredeti natúr fa színéről valami kellemesebbre, és mivel a múltkor vásárolt Annie Sloan Chalk Paint-ből bőven maradt még az éjjeliszekrény és a polc (na meg még két kisebb holmi) után, alapanyag is volt itthon.

A gyerekszoba bútorai fehérek, a kiegészítők pedig rózsaszínűek és kellemes pasztell lilák, így ezeket szerettem volna a babaágyon is megjeleníteni. Ha jövőre sikerül a saját lakás (amikor sikerül, mert muszáj, hogy így legyen :) ), még a falakat is befesthetem végre, és feltehetem a kb. négy éve vásárolt bordűrt, teljes lesz az összhang, és meg is mutathatom :)

De most térjünk vissza az ágyhoz, aminek szépen előkészítettem a terepet az erkélyen: 


Elővettem az ASCP Old White dobozát is (amint látható, ekkor még ragyogóan sütött a nap, és nagyon kellemes idő volt a kinti munkához): 


A festéket legalább két rétegben vittem fel, gondosan ügyelve arra, hogy azokon a helyeken, amelyekre mintát terveztem, szép és lehetőleg egyenletes legyen. 

Amíg a fehér száradt (a nyár eleji melegben ez most sem tartott sokáig), megterveztem a mintát. Sablont is készítettem a keretekhez (az első kép után még kis korrekciókat végeztem rajtuk):



A sablonok segítségével felvázoltam a mintát, amelynek alapja egy korábbi kisebb munkám volt, csak más színekben - egyszer majd azt is megmutatom: 


A szívecske és a tulipán a kislányomra igen jellemző motívumok, az első az egyik kedvelt beceneve, a másik az óvodai jele :) 

Miközben a mintát kezdtem festeni, az ég egyszer csak beborult, és nagy cseppekkel esni kezdett. Az elején még élveztem is a dolgot. A jó levegőn festés hihetetlen kellemes meditatív tevékenység, közben szabadon figyelhetem az illatokat, madárcsicsergést, napsugarak érintését, szellőt - és mint kiderült, roppant jóleső volt nyári mennydörgést és esőkopogást is hallgatni közben! Végül a hideg volt az, ami bekergetett, na meg a rohamos sötétedés. 

Mire az erkély teljesen elázott, már a szobában festettem a mintákat, lámpafénynél. Sajnos a dolgomat nagyon megnehezítette az a pár üvegcse hobbifesték, amit ehhez használtam, ugyanis az anyaguk egészen összeállt, és vizes ecsettel folyton higítgatni kellett, persze a megfelelő arányt eltalálva, hogy se túl csomós, se túl híg és halvány ne legyen. Közben pedig figyelni kellett volna az apró vonalakra is... Ha közelről megnézzük, látható pár hiányosság vagy elcsúszás itt és ott (megoldás: nem mutatom közelről :D :D ). 

A kontúrozást más esetekben alkoholos filccel végzem, de eszembe jutott, hogy azt olvastam, az ASCP-t oldja az alkohol, így nem kísérleteztem, a kislányomnak viszont nemrég vettem egy nagy csomag mezei filcet - szépen bevált ez is :) A lenti képet már a szobában készítettem a száradó műről:


Ma délelőtt pedig nekiláttam, hogy elvégezzem az utolsó simításokat: a felület kezelése az Annie Sloan-féle viasszal. A munka ezen fázisa nem éppen szórakoztató, mert hosszan tart és aprólékos, de a viaszozott felület érintése nagyon kellemes, selymes :) 

Íme néhány kép a végeredményről, újra nappali fényben: 


Kis gazdája azóta újra birtokba is vehette: 


 

Mióta befejeztem, azon gondolkodom, milyen színekkel és mintákkal lehetne még befesteni egy ilyen kiságyat :)



2016. május 29., vasárnap

Piknik a szabadban

A héten egy nagyon kellemes pikniken vettem részt, munka után, egy csodás kis kertre néző teraszon. Jó étvággyal fogyasztottuk a grillezett ételeket, és nem csak az illatokat és ízeket, hanem a látványt is nagyon élveztük. Kristálypoharak a boroknak, vidám, szivárványszín üvegek az üdítőknek, pipacsos tányérkészlet, ízléses elrendezés. Egész este csak arról ábrándoztam, hogy egyszer nekem is több jut, mint egy falatka erkély a harmadikon, ráadásul a sajátom is lesz...


Lehetne egy hatalmas kert, magas kőfallal övezve, a fal tövében mandula és cseresznyefák, középen egy vén diófa, alatta széles asztal, nagy családi összejövetelekre. Augusztusi estéken az ágak közt lampionokkal teleaggatott kötelek feszülnek, a gyerekek nagy csapatokban rohangálnak a magas fűben. Színek, vidámság és zsivaj :) 


Lehetne egy kisebb udvar, kovácsoltvas kerítéssel, kavicsos ösvénnyel és rózsalugassal, mellette lilaakáccal és vadszőlővel övezett fehér pavilon, kényelmes, párnás, fehérre festett rattan fotelekkel. Zsúrokon, teadélutánokon, szülinapok alkalmával festett üvegben mécsesek világítanak...





Lehetne egy faragott kapus, léckerítéses udvar, gondozott, mindig frissen nyírt gyeppel. Körben levendulabokrok, néhány rózsatő, konyhakerti és illatos fűszernövények, egy kis sziklakert és sok-sok virág. Hosszúkás asztal puha párnás padokkal, halk csobogó és egy kis szélharang...




Vagy lehetne legalább egy tágas erkély, faborítású padlóval, kétoldalt téglafallal, a fal mentén körbefutó ülőalkalmatossággal, amelyen elszórva sok kényelmes párna hever. A sarokban hatalmas cserépben leánder, a korláton végig rózsaszín muskátli, lila petúniák és fehér fátyolvirágok. Az egész baráti társaság elfér, hosszú, éjszakába nyúló beszélgetésekre, egy kis borozgatásra...


Egyelőre azonban... maradnak az álmok :)

2016. május 22., vasárnap

Erkélyre, teraszra, kertbe

Megjött a nyár... Remélem, most már így is marad. Bár a nagy meleget nem nagyon bírom, de azt még rosszabbul viselem, ha egyik nap ilyen évszak van, a másik nap pedig olyan...

Mindenesetre most élveztük egy kicsit, ma (újra :) ) rendbetettem az erkélyt, néhány növényke friss fekete földet is kapott (szeretek velük szöszölni, meditatív tevékenység :) ), aztán egész estig kijártam ücsörögni, olvasni, enni, és arról ábrándozni, milyen jó is lenne egy kis kert...

Sajnos valószínű, hogy arra nem futja majd, de az egyik korábbi bejegyzésemben írt listához ragaszkodom: kell legalább egy kis erkély, hogy a növényeim és én jól érezzük majd magunkat. Álmodoztam hát egy kicsit, hogy mivel lehetne feldobni egy szűk kis helyet is, alább látható az eredmény: 

Először is kikerestem egy kellemes kis ülőalkalmatosságot, hasonlót én is szeretnék majd, finom, kényelmes, pufi ülőpárnákkal. A sárga napernyős összeállításban a bohókás, színes, virágos kiegészítőket kerestem, ezekhez már csak egy finom citromos-mentás limonádé kell, abban a nagy, csapos üvegben, ami manapság (újra) divatba jött, ahogy látom :) 

Ennél a kellemes krémes-pasztelles összeállításnál az jutott eszembe, miért ne lehetne kültéren is olyan fali drapériákkal kísérletezni, mint például ez a pár függöny, persze, megtalálva a nyűhető, időtálló, mégis dekoratív anyagokat. Na meg a levendulaszörp :) 

Sok-sok buja zöld növény (sokkal több, mint ami a képen látható), lámpafüzér, mécses, egy kis narancssárga a szín kedvéért, és máris privát dzsungelünkben érezhetjük magunkat :) A napernyőre is nyugodtan képzeljük azt, hogy sátortető :D Kucorodjunk alá akkor is, ha kint esik, mondjuk egy pohár sárgarépalével.
 
 
Avagy: szerezzünk be pagoda-ernyőt (a képen látható darabnak valóban ez a neve!), kék mintás kiegészítőket, egzotikus növényeket, egyszerű, sima falú, fekete kaspókban, gyújtsunk füstölőt, keverjünk egy mangós lasszit (joghurtos-gyümölcsös indiai turmixféle), és meditáljunk egyet a napvégi szürkületben.

Ismét jót játszottam :) Megyek újabb álmokat gyártani.


2016. május 21., szombat

Variációk négy évszakra - nappali pipaccsal

Még az Évszakok színei sorozat előtt próbálgattam azt, hogy lehet egy nappalit (legalább :) ) négyféleképpen alakítani, ha a főbb berendezési tárgyak fixek: ez esetben egy kanapé, egy szőnyeg és egy kép a falon.

Mint mindig, az első kép a tavaszé:


Három bútordarab és három fő szín :) Fűzöld, vidám sárga és pirosas-narancsos tárgyak,hogy harmonizáljanak a kép színeivel. Bár a szőnyeg kissé fakó, krémes (ezt hívom kikevert tojás-sárgának :) ), a többi élénk szín feldobja, amúgy tavaszosan.


A nyári nappaliban a kikevert (ti. cukorral :) ) tojás sárga mellett a pasztell lila dominál, amely szintén megtalálható a képen, a virágszárak között. Így lehet újabb színeket becsempészni... A lágy nyárias összképhez kecses állólámpa és asztalka dukál.



Az őszi összeállításhoz itt még elég nyárias barnákat használtam, de fontosak voltak a természetes anyagok, mint a fa, fonott kosár, puha takaró és natúr gyertyák. Egy kis őszi fény a csillárokból és az álló réz színű lámpából, kevéske narancs - na meg kedvencem, a róka-bögre, és egészen új hangulatú lett a nappali. 


Mint említettem, ezeknek a montázsoknak a készítésekor még nem veséztem ki részletesebben a színeket, de azt éreztem, hogy a szőnyeget a télhez már muszáj lesz lecserélnem. Erős piros, fekete, és egy kis sötét kékeslila - valamiért kedvelem, ha három jellemző színt választhatok egy szobába.

Kíváncsi lennék, vajon kinek melyik tetszik :) 



2016. május 13., péntek

Évszakok színei - szivárványpaletta :)

Amikor az Évszakok színei sorozat összeállításának a végére értem, kíváncsi voltam arra, milyenek is lettek összhatásukban a paletták. Az egyes színek képecskéiről egybegyűjtöttem a tárgyakat a tavasz, nyár, ősz és tél árnyalatai szerint, és az alábbi szivárványos montázsokat készítettem:

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

Minden szín megvan, mégis mind a négy szivárványpaletta annyira más!

A színpaletták összeállítása azért is érdekes, mert ha egy árnyalatot nagyon nem találtam el, az most kilóg a sorból :)
Ha viszont eltaláltam, akkor kellemesen harmonizálnak egy évszakon belül ;)

Ezeket egyszer kinyomtatom színesben, és az íróasztalom fölé teszem, útmutatónak :)