Régi nagy kedvencem a Polyvore oldala, amellyel a kollázsaimat készítem. Ma azonban csodás új felfedezést tettem: rájöttem, hogyan lehet saját elemeket importálni (ha tudtam volna, hogy ilyen egyszerű...), buzgón el is kezdtem alkalmazni.
Korábban írtam, hogy megtaláltam az Otthont, és a tegnapi nappal aláírtam az utolsó aláírnivalókat is. Amivel pedig két intézkedés (na meg persze a polgári foglalkozás) mellett mostanában a szabad perceimet töltöttem, az a leendő berendezés tervezgetése :) Egész hosszú listám van bútorok, lámpák, szőnyegek, falfestékek és egyebek linkjeiből, még elalvás előtt is tologatom őket fejben, jó bak módjára természetesen milliméterpapírra vetett alaprajzon :D
Ez lett a mai eredmény, egy tabló a nappali tervének alapelemeivel:
Ez a kis összeállítás valóban hasznos munka volt - rögtön kiderült ugyanis belőle, hogy például az eddig szívemben dédelgetett vörösréz színű lámpám nem igazán lesz jó, helyette betettem a feketét - nem tudom, ki hogy van vele, de ebbe a lámpatípusba most beleszerettem... Annak ellenére, hogy trendi is.
És hogy hogyan indítottam a nappali tervezését?
Most azt mondom, hogy szerencsére nincs sok bútorom. Az évek során sokat változott, hogy mi tetszik és mi kevésbé, hogy mitől érzem sajátomnak a berendezést vagy mitől lesznek összhangban a felhalmozott holmijaim (erről később még lesz szó). Az, hogy szinte az alapokról indulok, lehetővé teszi, hogy az első pillanattól az enyémnek érezzem a teret, és a kabáthoz vegyem a gombokat, nem pedig fordítva.
Az alábbi szempontok voltak segítségemre:
1. A lakás, bár tágas és világos, mégsem egy hatalmas belmagasságú polgári lakás vagy gerendás parasztház, ezért fontos, hogy ne terheljem nagyon sötét színekkel vagy robusztus, nehéz tárgyakkal. A nappali fala jelenleg is fehéres tapétával borított, ezen egyelőre nem változtatok (ha majd igen, akkor sem egy szimpla festés lesz, de erről később :) ). Többségében fehér bútorokat tervezek ide, szekrényt, polcot, íróasztalt, főleg körben a falakhoz, mert a középpontban nem lehet más, csak a...
2. Kanapé :) Mivel két szobánk van, és a kisebbiket hercegnő-felségterületnek nyilvánítjuk, a nagyban kell megoldani a nappali/hálószoba/vendégszoba/dolgozószoba/magánkönyvtár kérdését (hatalmas pozitívum, hogy az étkező és a konyha többé NEM itt lesz!!!).
A kanapénak egyszerre kell nagynak és kinyithatónak lenni, ugyanakkor nem nyomhatja el a teret, illenie kell a koncepcióba szín, anyag és forma szerint, és központi elhelyezkedése révén minden oldalról tetszetősnek kell lennie. Persze be is kell férnie a szobába.
Sok időt töltöttem el böngészgetéssel, de ami minden egyes feltételemnek megfelel, és még a szívemet is megdobogtatta, csak egyetlenegy bútordarabot találtam, a fenti képen látható csodát. Már csak a kárpitot kellett kiválasztani, mert ami még nagyon fontos, az a...
3. Szín a rendszerben. Manapság egyre több bloggernél/lakberendezőnél is találkozhatunk azzal az alapkoncepcióval, hogy mindent fehér, natúr színekkel rendeznek be, majd a hozzáadott, nem egyszer élénk színárnyalatokkal rendelkező kiegészítőkkel varázsolnak szépséget és harmóniát. Ez egy tutibiztos alaprecept, és változtatni is rém könnyű rajta, mert ha unjuk a rózsaszínt, csak a díszpárnákat, vázákat, képkereteket, esetleg drapériákat kell sárgára vagy a zöld egyes árnyalataira cserélnünk, és ezt megtehetjük akár minden évszakban. Csodálattal böngészgetem az ilyen berendezéseket, ugyanakkor azt is érzem, hogy személy szerint nekem valamivel több színre van szükségem.
Aki olvasta a korábbi bejegyzéseimet, bizonyára már a csatolt képekről leszűrte a fenti megállapítást :) Talán azt is írtam már, hogy nyár típus vagyok, abból is a lágy, ami azt jelenti, hogy az én színeim pasztellesek, és inkább hidegek - imádom a mentát, ami néhány éve nagy kedvencem; mindig is szerettem a kékeket, rózsaszíneket, lilákat. Ha a nappalim alapvetően fehérből indul (bár a színes falakat és tapétákat is szeretem), akkor a középen elhelyezkedő kanapénak hangsúlyos színt szeretnék, olyant, ami illik a...
4. Meglévő kiegészítőkhöz. Többször költöztem már, és sosem tudtam egészében megvalósítani egy nekem tetsző tervet, de régóta tudatosan gyűjtögettem az apróságokat, elsősorban díszpárnákat, mécses- vagy gyertyatartókat, kaspókat, még a bögréket és tányérokat is. Ezek rózsaszínek, lilák, kékek, türkizek, menták és zöldek, és ha tényleg a megfelelő árnyalatokat sikerült összeszednem, a kiválasztott lila kanapé szerintem tökéletes lesz. És hogy ezekhez miért nem illik mégsem a vörösréz, amit úgy szeretek? Valószínűleg a montázsomnak lesz igaza, ha majd élőben is összevetem a bútorokat a...
5. Faliképekkel. Van belőle kettő, két festmény. Egymással harmonizáló színvilággal rendelkeznek, ami inkább sárgás és barnás, mégsem cserélem le őket. Az egyikhez szoros családi kötelékek fűznek, a másikat én készítettem, nem is olyan régen, egy ezzel foglalkozó stúdióban. Adva volt ugyanis egy Klimtnek tulajdonított kép (nagy valószínűséggel nem az övé), az Eve's golden tears - magyarul Arany könnyek néven ismert -, és segítettek megfesteni az utánzatát :) Ez volt az első ilyen próbálkozásom, de nagyon jó, meditatív tevékenység volt, és meg vagyok elégedve az eredménnyel. A kép tehát marad - a vörösréz távozik.
És ami még jön, az a...
6. Szőnyeg. Ami a montázsomon az a virágos téglalap ott alul :) Gépi szövésű, modern indamintás török szépség. Tetszett, hogy a fehér alapon megjelenít egy kicsit minden olyan színből, ami az összeállítás része lesz.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mindez hogyan fog mutatni élőben. Lehetséges, hogy ez-az alakulgat majd, és az is biztos, hogy több hónapnak kell majd eltelnie ahhoz, hogy kerek egész legyen, de idővel majd beszámolok a megvalósításról is. :)
Ha valaki olvassa: mi a véleményetek? :)
